Néhány fontosabb szakmai állomás:

• Manréza, Dobogókő - 9 hónapos Szent Ignáci Lelkigyakorlat (A lelkivezető képzés részeként)
• Action Learning - Team Coaching
• Gestalt Coach képzés - Gestalt Akadémia
• ICF Business Coach képzés - Coach Akadémia
• Motivációs Térkép Tanácsadói képzés - CHN
• "Sémáink és ami azokon túl van" - Önismereti sémacsoport 
• Pszichodráma 250 órás önismereti modul
• OH kártya (humanisztikus pszichológiai módszer) képzési moduljai: OH Instruktori képzés, Stresszkezelés és reziliencia (Resilio), Trauma és megküzdési módjaink (Cope)
• Művészetterápia - Integrált Kifejezés- és Táncterapeuta képzés - IKT központ
• Mindfullness tréning - Liz Hall
• Franklin Covey szakmai napok
• Touch for Health Kineziológus - Európa Akadémia
• Peter Hess módszerspecifikus Hangterápia alapképzés (tibeti hangtálakkal)
• ...és nem utolsó sorban a Zeneakadémia kihagyhatatlan, lelket-szellemiséget formáló évei

Az önazonos létezésben hiszek. Ennek "próbájára" járok emberként, szakemberként (és megannyi szerepemben) az Élet nevű színpadon. 

Sosem szerettem a közhelyeket... a felszínes vagy "mintha" megoldásokat. Ez persze nehéz "létforma", hiszen az életünk tele van "biztonságos közhelyekkel". Életemben számtalan erőt próbáló helyzet, veszteség, és váratlan fordulat volt, de ezekből lettek azok az útvonalaim, melyek a mostani életem iránytűjét adják. Ma úgy mondanám, kellő "életanyagot" gyúrt nekem az élet, melyben sokszor elő kellett hívnom a döntés bátorságát, a kitartásomat, a látszólagos bizonytalanság elviselését, és hitem felébresztését: hogy a mélypontból a dolgok jobbra fordul(hat)nak. Sokszor formabontó, önmagunk korlátait és a szabályokat megkérdőjelező, szabad lélekként tanulom magam, emberi kapcsolataimat, és a világ (spirituális és materiális) kérdéseit. 

Több mint húsz éve foglalkozom az emberi lélekkel. Mindig fontos volt számomra a spiritualitás. A megfogható, látható, hétköznapi tudatunkkal felfogható, tapasztaláson túli - nem hétköznapi - élmény. Zenészként először a hangokon keresztül voltam egyfajta csatorna ég és föld között. Segítőként, embereket kísérve útjukon, szintén világokat kötök össze: az ő világát az enyémmel, hétköznapunk tudatát a nem hétköznapival, melyben egyik részét tudjuk mi, emberek elvégezni, a többi - ahogyan Reményik Sándor írja egyik versében - kegyelem és ajándék.

Ahhoz, hogy megváljak régi énrészeimtől, mint egyfajta rámmerevedett köntöstől: szükségem van a létezés szabadságára. Szabad azonban csak úgy tudok lenni, ha előtte megismertem és kiismertem magam a kötöttségeimben, és azok összes láncában. Gordiuszi csomó? Talán...

Ebben az oldódásban, kioldásban és feloldódásban segítem a hozzám érkezőket. Tanulni szabadnak lenni létezésük ajándékára: Önmagukra. Melyben nem rángatva vagyunk, nem sodródunk vagy ellenálunk, hanem egyfajta kreatív áramlásra hagyatkozva, teremtőivé válhatunk a saját "sorskönyvünknek".